Kubinyi Ferenc Múzeum
(Forgách-kastély)

I. Az épület története

A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy fiai kezdték el építeni a 14. század második harmadától. A török háborúk azonban nagy pusztításokat okoztak az épületben. Koháry István 1690-től folyamatosan renováltatja a végvár külső falait, és a várkastély épületeit. A zálogjogon birtokló Kohárytól Forgách János nógrádi főispán és felesége Cziráky Margit visszaszerezte az uradalom nagy részét 1739-ig. 1753-ban Forgách János fiatalabbik fia, Zsigmond örökölte a birtokot. A szécsényi kastély 1750-1760 közötti barokk átépítése így nagy valószínűséggel Zsigmondhoz köthető. Forgách Zsigmond után második fia József örökli, a nagy angolpark létesítése az érdeme. A 19. század második felében a Pulszky család birtokolja a kastélyt, kivéve az 1849-1867 közötti időszakot, amikor a császári kincstár tulajdona volt. 1900-ban Gross Jenő budapesti ügyvéd vette meg és 1943-ban adta el báró Lipthay Bélának. A háború erősen megrongálta az épületet, felújítása az 1960-as években kezdődött. A legutóbbi felújítás 2005 nyarán történt.

II. A múzeumról

A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum. 1973 óta működik a felújított Forgách-kastélyban. A múzeum 1979. február 1-én vette fel hivatalosan a megyében elsőként régészeti kutatásokat folytató Kubinyi Ferenc nevét, tisztelegve ezzel a neves tudós előtt. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként.

III. Kiállítások

2006-ban kerültek megrendezésre a régészeti és történeti állandó kiállítások. A tárgyakba zárt múlt c. kiállítás az őskor két időszakába kalauzolja a látogatókat. Az első rész Fejezetek Nógrád megye újkőkorából a nógrádi újkőkori mindennapi életet mutatja be gazdag leletanyagon keresztül, valamint látványos diorámában szemléltet egy neolit falut.

A következő Rituálék és hitvilág a bronzkorban c. kiállítás már a bronzkort mutatja be, amelyben főként a megyéből jelentős számban előkerült temetők révén a temetkezési szokások ismertetése kapott nagyobb szerepet, - dioráma rekonstruál egy bronzkori temetést.

A Vár állott c. tárlat a középkori nógrádi várakat mutatja be, s nemcsak az álló épületeket, romokat, hanem az elpusztult objektumokat is az előkerült leleteken és maketteken keresztül. Második része a török hódoltság, a várháborúk idejét idézi fel makettekkel, s a várásatásokon előkerült régészeti leletekkel.

A Rákóczi kiállítás Túlerőnek engedve c. része egy enteriőrön keresztül mutatja be azt az eseményt, amikor a nógrádi nemesség aláírja 1703 novemberében Gács várkastélyában a Rákóczihoz való csatlakozást.

A következő a Szécsényi országgyűlés, - mely 1705 szeptember 12-október 3. között hozott fontos cikkelyeket - sátortábor rekonstrukcióján keresztül jelenik meg. A tárlat utolsó szakasza a Rákóczi szabadságharc csatáiról emlékezik meg, a sorsdöntő romhányi ütközetet (1711. január 22.) pedig egy terepasztal szemlélteti.

A 19. század végi kastélybelső női lakosztálya a kastély történetéből, hangulatából próbál egy szakaszt bemutatni, női szalon, olvasószoba, és hálószoba enteriőrein keresztül. Mivel barokk építészeti elemek, kályhák nem maradtak fenn, Pulszky Ágost 19. század végi birtoklásának idejét idézi fel historizáló, eklektikus bútorokkal. Így a korabeli lakáskultúra túlzsúfolt, gazdagon berendezett tereiből is ízelítőt nyújt a tárlat.

Nyitva tartás:

kedd-vasárnap: 10-16 óra
hétfő: szünnap

Bővebb információ a múzeumról, kiállításairól, és egyéb szolgáltatásairól.

Szécsény várának maradványai

Az Ipoly-völgy szélén, a folyó hajdani teraszának peremén állt egykor a vár. Építésének pontos ideje nem ismert, egy 1461-ben keltezett oklevél már megemlékezik róla. Egykor a ferences templomot és a kolostort is magába foglalta. A 16. század második felében Disznóssy Ferenc várkapitány felgyújtatta. Az egykori gótikus vár falainak maradványát a Forgách-kastély építéséhez használták fel. A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkaI erősített várból csak falrészek, a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és a 10 m átmérőjű, kör alakú északkeleti sarokbástya (Bástyamúzeum) maradt meg.

Tűztorony

A pestis járvány elmúltának emlékére épült fa harangláb helyére építették. 1893-ban kétemeletes toronnyá alakították a Tűzőrség számára. 1929-ben egy harmadik emelet ráépítésére került sor, ekkor kapta jelenlegi bádogfedelű sisakját is. Az egész építmény, valószínűleg a talaj egy agyagrétegének megcsúszása miatt, szemmel láthatóan ferde, észak felé dőlt. Ez a mozgás a mai napig érzékelhető, évente néhány milliméter. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.

TŰZTORONY NYITVA TARTÁSA:

A csoportok bejelentése a művelődési központ elérhetőségein (06/32-370-860, Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet )

Azokon a napokon, amelyeken a Tűztorony nincs nyitva, lehetőség van arra, hogy előre egyezetett időpontokban mégis fogadjon csoportokat.
Lehetőség szerint legkésőbb a látogatás előtt 1 nappal jelentsék be a látogatási igényüket és annak időpontját az alábbi telefonszámon 32/370-860

Belépődíjak: Felnőtt - 400 Ft / Diák, nyugdíjas - 200 Ft / Családi jegy - 1000 Ft

Ferences templom

Gondozott parkban, az egykori várkerület északnyugati végén áll az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék templom. Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei láthatók. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja. A jelenlegi barokk hajót 1696-ban építették hozzá. A kolostor 1694-1734 között épült boltozatos kerengővel és zárt díszudvarral. A templomból juthatunk fel a kolostor gótikus boltozatú emeleti szobájába, ahol Rákóczi fejedelem megszállt. 1989-ben a ferencesek újra birtokukba vették az épületet.

Kérjük a tisztelt látogatókat, hogy a hely szelleméhez méltó öltözékben jelenjenek meg (nők és férfiak egyaránt fedett vállal, térd alatt érő öltözetben)!

Nyitva tartás:   kedd-szombat 10-16 óráig (vasárnap és hétfőn zárva)
Az idegenvezetés minden egész órában indul, időtartama 50 perc (idegenvezető: Ríz Attila Tel.:+36205201761)

Belépődíj:
felnőtt: 500 Ft/fő,
gyermek: 250 Ft/fő (18 éves korig)
Telefon: 32/370-076

Szentháromság szobor

A pestisjárvány megszűnésének emlékére állíttatta Forgách Zsigmond és felesége a Szentháromság-szobrot a 18. században.

Gyógyszertár

A Rákóczi utca 67. számú épületben működött Nógrád megye legrégibb, XVIII. századból való gyógyszertára.

 A Haynald kapu

A régi Velics házhoz tartozó kert kapuja. Haynald Lajos érsekről kapta a nevét, aki ebben a házban született és hármas intézményt - iskola, kórház, árvaház - alapított Szécsényben.

 Várkert

A Forgách kastély alján található a Várkert. A nagykiterjedésű gondozott terület a sétálni, és kikapcsolódni vágyó turisták, fiatalok kedvence. A gyönyörű fekvésű terület kavicsos sétányokkal behálózott tájvédelmi körzet nagyon szép turisztikai látnivalót kínál. A területen fekvő kis és nagy tó vízelvezető árkaival és szép fahidjaival okoz örömöt a természetszerető turistáknak.

 Sétálóutca

A történelmi belvárost behálózzák a város díszburkolatú sétálóutcák. Az utcákon körbejárva Szécsény majdnem minden műemléke és turisztikai látnivalója a kastély, a várkert, a bástyák, a várfalak, a romtemplom, a templom, és egykori várkapu bejáratánál a gyógyszertár, és a Szentháromság szobor megtekinthető. A belső sétálóutcán ami a négyzet alakú Déli bástya mellett vezet az egykori várárok mellett a Velich ház udvarára és a Haynald kapun át a város főutcájára. A Haynald kapuval szemben a Tűztorny található. A virágos sétálóutca a kovácsoltvas padokkal és lámpaoszlopokkal hangulatos kiegíszítője városunknak.

Pintér Emlékház

A történelmi belsőváros rehabilitációja keretében került sor az egykori Pintér-ház épületének eredeti (XVIII. századi) kúria jellegű visszaállítására.
Pintér Sándor (1841-1915.) ügyvéd 1867-ben telepedett le Szécsényben. Munkája mellett szabadidejét a közéletnek és a tudománynak szentelte. Tudományos érdeklődése a régészet és néprajz területén nyilvánult meg. Régészeti gyűjteményének értékesebb részét végrendeletében a Nemzeti Múzeumnak, míg nagy értékű könyvtárát a városnak adományozta. Lakóházát és telkét, gimnázium létesítése céljából, Szécsényre hagyományozta. Előbb polgári iskolaként, majd óvodaként működött.
A felújított épületben került elhelyezésre a Pintér Sándor Emlékszoba és a városi képgaléria.

Kézművesház

3170 Szécsény, Ady Endre út 4.

A Kézművesház 2005. december 2-án került átadásra. A ház alapterülete több mint 200 m². Elhelyezkedését tekintve a történelmi belváros frekventált helyén található.  A Kézművesházban lehetőség nyílik, elsősorban szakmai rendezvények, konferenciák, work-shopok, civil szervezetek közgyűléseinek megrendezésére. A város és térségének lakóit, az ideérkező turistákat egy európai színvonalú házban tudjuk fogadni. Teljes körű információkkal szolgálunk Szécsény és Magyarország látnivalóival, szálláshelyeivel kapcsolatban. Ezt folyamatosan bővülő, színes kiadványaink, tájékoztató füzeteink teszik lehetővé.